Variációk sajttortára

Újabb kolléga szülinapja, újabb tortakívánság. Ezúttal sajttortát kért a csapat, ami azért elég tág meghatározás, úgyhogy elszörfölgettem a neten egy darabig, mire megtaláltam a kiválasztott receptet. És hogy ne érje szó a ház elejét, hogy újabban csak a kollegáknak sütök, egy másik recept alapján itthonra is készült sajttorta.

Cilinek amerikai sajttortát választottam, ez alapján a recept alapján dolgoztam. Meglehetősen mascarpone-igényes a süti, de mivel vagy tizenöten voltunk a hozzávalók összedobására, ez még belefért. Az előírt mennyiségű kekszet nem darált formában vettem meg, mert az az ilyen tortákhoz szerintem túlságosan porrá van zúzva, a korábbi tortáim alja állandóan szétesett és végül kanállal kellett megenni. Ezért most magam törtem darabokra, és mivel tökéletes állagút szerettem volna, hát segédeszköz nélkül, a kezemmel törögettem. Azt hiszem, ez volt a legnagyobb ajándék részemről az ünnepeltnek, mert elég hosszú időbe telt, és a kezem is rendesen belefájdult a végére. De azt hiszem, megérte, mert jól sikerült. Egyébként egyharmad - kétharmad arányban használtam sima és kakaós kekszet, ízre is jó lett. A krém elkészítése túl nagy igénybevételt nem jelentett, inkább azzal küzdöttem meg, hogy lehetőleg egyenletesen kenjem a kekszes alapja. Kicsit sokáig kell a recept szerint sütni, hivatalosan több mint egy óra lett volna a sütési idő, én hamarabb kivettem, de még így is kiszáradt egy kicsit sajnos. Legközelebb 45 percnél tovább biztos nem hagyom a sütőben.

Itthonra készült sajttortának sütés nélkülit választottam, ehhez kevesebb mascarpone kellett, nem is lett olyan nagy és kiadós, pillanatok alatt eltüntettük. Nagyon jól kijött a narancs íze, bár azt hiszem, az előírtnál kicsit többet is tettem bele.