A karácsonyi sütés főleg a gyerekekről és Daniról szólt, nagyjából 5-6 féle süti készült az ő kedvükért. Nem mindegyik került ki ide, mert például a csokis-meggyes és az almás-fahéjas muffin már többször szerepelt a blogon, a pogácsáról pedig nem készült fotó. Pedig lehet, hogy érdemes lett volna a hullócsillag alakú sajtos pogácsát megörökíteni, hiszen igazán nem mindennapi látvány.De ha már ennyire belelendültem a sütésbe, úgy döntöttem, magamnak is sütök valamit, mégpedig islert. Arról álmodoztam, hogy majd többé nem kell Ircsi nénihez sétálnom a napi betevő isleremért, mert majd az én saját sütésű islerem ezerszer jobb lesz.
Receptet a desszert.eu-n találtam, és egész jónak is bizonyult, csak egy picit több lisztet kellett hozzáadjak, mert sehogy sem akart a tészta összeállni. Mivel ezt is a gyerekekkel sütöttem, ebből is készü
lt hullócsillag meg szivecske formájú is. Gyorsan elkészültünk a gyúrással, nyújtással és formázással, a sütés sem vett sok időt igénybe. Kihűlés után meg kellet volna kenni a lekvárral és úgy egy napra pihentetni, de végül a pihenés kb félidejében tudtam csak megkenni. A mázhoz a nagy táblás Party tortabevonót gőz fölött egy kis étolajjal megolvasztottam, majd belemártogattam az összeragasztott formákat, végül tálcára kerültek, hogy megdermedjen a csoki.Eljött a nagy pillanat, az első kóstolás ideje - ééééés: nem olyan, mint a bolti. Valószínűleg jobb, de ez nekem most mindegy, mert én OLYAT akartam, mint amilyet Ircsi néni büféjében az iroda mögött szoktam venni. Úgy tűnik, a gyerekeim már korábban felvázolt példáját követem, akik szerint az általam készített csokipuding soha nem lesz olyan finom, mint a bolti. Nos, úgy tűnik, Ircsi néni sem fog csődbe menni, ugyanis bár megettem az egész adag islert, amit sütöttem (és azért be kell valljam, hogy finom volt), mégis alig várom a hétfő reggelt, hogy elbattyoghassak az újév első OLYAN islerét megvenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése